10 mód, ahogyan az áramlásmérők segítik a víz- és szennyvíztisztítást

10 mód, ahogyan az áramlásmérők segítik a víz- és szennyvíztisztítást

A biztonságos és hatékony vízellátó- és lisztszivárvány kezelése rendszer működése a pontos áramlási paraméterek szabályozásán alapul. Mint alapvető figyelőeszközök, az áramlásmérők az ivóvíz-források begyűjtésétől kezdve egészen a végső elosztásig, illetve a szennyvízgyűjtéstől a regenerálásig vagy kibocsátásig végigjárják az egész folyamatláncot. Sokrétű funkcióik révén kritikus támogatást nyújtanak a kezelési folyamathoz. Ez a cikk bemutatja az áramlásmérők 10 legfontosabb alkalmazási területét a víz- és szennyvízkezelésben, ötvözve e két rendszer központi folyamatait.

1. Öt alapvető módon segítik az áramlásmérők az ivóvíz-kezelést

Az ivóvíz-kezelés fő célja a „biztonságos vízminőség és stabil, megbízható ellátás”. Az áramlásmérők az egész folyamaton keresztül részt vesznek: a forrásellenőrzéstől kezdve a folyamatoptimalizációig és a végső elosztásig, így biztosítva az üzemeltetés minőségét öt kulcsfontosságú módszerrel.

(1) 1. módszer: Az ivóvízforrás ökológiai kockázatának kezelése a túlhaláshoz vezető kockázat elkerülése érdekében

1.1 Alkalmazási forgatókönyv

A fő ivóvíz-beviteli szivattyú kimeneténél telepítve figyeli a felszíni vizekből (folyók, tavak) vagy mélyföldtani rétegekből származó nyersvíz kivételének áramlási sebességét.

1.2 Támogatási elv és hatás

a. Ökológiai teherbíró képesség biztosítása : A nyersvíz-kivétel valós idejű nyomon követése biztosítja, hogy a vízkivétel mértéke ne haladja meg a vízforrás ökológiai teherbíró képességének küszöbértékét. Például a talajvíz szintjének csökkenését el kell kerülni, mivel az süllyedést okozhat; a felszíni vízből történő kivételnek pedig meg kell felelnie a vízgyűjtő terület vízhasznosítási engedélyének követelményeinek, így védelmet nyújtva a vízforrások ökológiai egyensúlyának eredeténél;

b. Kínálat-kereslet illesztési figyelmeztetés : A vízbeviteli áramlási sebesség kapcsolódik a következő tisztítási kapacitáshoz. Amikor az áramlási sebesség meghaladja a kezelési kapacitást, automatikus figyelmeztetés hangzik el a nyersvíz felhalmozódásának és romlásának, illetve a következő folyamatok anyaghiányának elkerülése érdekében;

c. Gyors hibahely lokalizálás : Figyelje a rendellenes áramlási ingadozásokat. Amikor az áramlási sebesség hirtelen növekszik (a szűrő sérülésére vagy a szivattyú terhelésének rendellenességére utalva), vagy hirtelen csökken (a vízfelvétel eldugulására vagy szivattyúhiba jelzéseként), a kapcsolódó riasztórendszer kivizsgálást indít, hogy csökkentse a hiba hatáskörét.

1.3 Fő támogató követelmények

Az áramlásmérőt az alapanyag-víz minőségi jellemzőihez kell igazítani, például a felszíni víz homoktartalmához és a talajvíz korróziós hatásához, valamint olyan modellt kell kiválasztani, amely rendelkezik dugulásmentes és zavarvédelemmel ellátott funkciókkal; egyidejűleg össze kell kapcsolni a vízforrás-szint figyelő rendszerrel, hogy elérje az áramlás és a vízszint kétszintű szabályozását.

a. A vízforrás védelme és szabályozása : Valós idejű figyelés az alapanyag-víz kivételi áramlási sebességéről annak biztosítása érdekében, hogy a víz kivételének mértéke ne haladja meg a vízforrás ökológiai teherbíró képességét (például a talajvíz kivétele során kerülni kell a túlzott vízszint-csökkenést, a felszíni víz kivétele pedig meg kell feleljen a vízgyűjtő terület vízvételi engedélyének), így megelőzve az ökológiai károkat;

b. Termelési ütemterv alapja : a vízfelvétel teljes mennyiségének folyamatos rögzítése, összehasonlítás a következő tisztított víz mennyiségével és a késztermék víz mennyiségével, az egyes szakaszokban keletkezett veszteségi ráta kiszámítása, valamint adattámogatás biztosítása a termelési terv módosításához;

c. Hibafigyelmeztetés aktiválása : Amikor a térfogatáram hirtelen megnő, az a szűrőszál sérüléséből eredő szennyeződések bejutására, a szivattyú terhelésének rendellenességére utalhat, vagy hirtelen csökkenés esetén a vízfelvétel eldugulására, illetve szivattyúhiba lehet az oka; a térfogatmérő ekkor kapcsolódik a riasztórendszerhez, hogy időben elindítsa a hibaelhárítási folyamatot.

(2) 2. módszer: Pontosan adagolt tisztítószerek hozzáadása a kezelési hatékonyság növelése és a költségek csökkentése érdekében

A tisztítási eljárás a ivóvíz minőségi előírásainak teljesítésének központi eleme, amely magában foglalja a koagulációt és fertőtlenítést is. A térfogatmérő pontosan visszajelezi a vízmennyiséget, így biztosítva a vegyszeradagolás dinamikus illeszkedését, ezáltal alapvető támogatást nyújt a folyamatoptimalizáláshoz.

2.1 A koaguláció és ülepítés folyamatának alkalmazása

A szivattyúzó ülepítő medence bemeneti csövébe szerelt áramlásmérő valós idejű áramlási adatokat továbbít a koagulánsadagoló vezérlőrendszerhez. A rendszer automatikusan beállítja a koaguláns mennyiségét a „áramlási sebesség × célkoncentráció” képlet alapján. Amint az nyersvíz-áramlás növekszik, a rendszer növeli az adagolást, hogy a finom lebegő anyagok teljes mértékben flockokká agglomerálódjanak. Amikor az áramlás csökken, az adagolás ennek megfelelően csökken, így elkerülhető a maradék koagulánsból eredő potenciális vízminőségi kockázat.

Ugyanakkor az ülepítő medence kifolyási sebességének figyelése révén meghatározható, hogy a csuszpajt időben eltávolítják-e. Amikor a kifolyási sebesség folyamatosan csökken, az azt jelzi, hogy túl sok csuszpaj halmozódott fel a medence alján, ami csökkenti a áramlási keresztmetszetet, így aktiválódik az automatikus csuszpaj-elvezetési folyamat, biztosítva ezzel az ülepítés hatékonyságát.

2.2 Fertőtlenítési folyamat alkalmazása

A fertőtlenítő reaktor vízbemeneti csöveibe nagy pontosságú áramlásmérőket szerelnek a klór és klórdioxidhoz hasonló fertőtlenítőszerek adagolásához szükséges pontos adattámogatás biztosítása érdekében. Az áramlásmérők valós idejű visszajelzést adnak a vízmennyiség változásáról, és az adagoló szivattyú automatikusan beállítja az adagolási mennyiséget, így biztosítva a baktériumokhoz és vírusokhoz hasonló mikroorganizmusok elpusztítását, miközben a végső fogyasztói víz maradékklórtartalmát a megadott tartományon belül tartja, ezzel megelőzve a fertőtlenítési melléktermékek túlzott képződését.

(3) 3. módszer: Szűrőrendszer állapotának figyelése a víz tisztaságának biztosításához és a szolgáltatási élettartam meghosszabbításához

3.1 Alkalmazási forgatókönyvek

Áramlásmérőket szerelnek a homokszűrő és aktívszén-szűrő, mint magas szintű szűrőegységek bemeneti és kimeneti csöveire, hogy figyelemmel kísérjék a szűrőréteg eltömődését és a visszamosás hatékonyságát.

3.2 Támogatási elv és hatás

a. Pontos eltömődési riasztás : Az elő- és utóoldali vízáramlások különbségének összehasonlításával meghatározható a szűrőréteg szennyezettségi foka. Amennyiben a szűrőréteg túl sok lebegő anyagot tart vissza, ami elduguláshoz vezet, időben elindítható a visszamosás folyamata, hogy elkerüljék a szűrési hatásfok csökkenése miatti túl magas zavarosságot a kifolyó vízben.

b. Visszamosás paraméter optimalizálása : A visszamosás folyamata során az áramlásmérő valós időben figyeli a mosóvíz áramlási sebességét, és egy ésszerű tartományon belül szabályozza azt, így megakadályozva a túl nagy áramlás okozta szűrőréteg-szerkezet sérülést, illetve a túl alacsony áramlás miatti hiányos tisztítást.

c. Vesztességkalkuláció finomítása : rögzíteni kell a szűrőegységen áthaladó víz teljes mennyiségét, kiszámítani a szűrési folyamat során keletkező vízveszteséget, adatbázist biztosítani a folyamatparaméterek beállításához, és javítani az összhatékonyságot.

(4) 4. módszer: A vízszint-kiegyensúlyozás a víztárolóban a csúcsfogyasztási ingadozásokhoz való alkalmazkodáshoz

4.1 Alkalmazási területek

Áramlásmérőket szerelnek fel a víztároló berendezések, például a tiszta víz tartályok és az emelt víztartályok bemenő és kimenő csöveire, hogy lehetővé tegyék a be- és kifolyás kétirányú figyelését. Mint fontos puffer a folyamatos tisztítás és a szakaszos vízfogyasztás között, a víztároló dinamikus áramlásszabályozást igényel az ellátás és a kereslet kiegyensúlyozásához, elkerülve ezzel a vízellátás megszűnését csúcsidőszakban és a túlfolyást alacsony fogyasztás idején. Az áramlásmérők e folyamat központi adatgyűjtő egységei.

4.2 Segítségnyújtás elve és hatása

a. Dinamikus vízszint-szabályozás : A folyadékáram-mérő valós időben gyűjti az elő- és utóáramlás adatait, és továbbítja azokat a PLC-vezérlőrendszerbe, létrehozva így egy „folyás–vízszint” kapcsolódó zárt körrendszert. A reggeli és esti csúcsidőszakokban, amikor megnő a vízfogyasztás, az elvezetési sebesség jelentősen növekszik, ami a tározóban lévő vízszint csökkenését eredményezi. A rendszer automatikusan növeli a vízbefogadás és -tisztítás kapacitását az áramláskülönbség alapján, felgyorsítva ezzel a vízpótlást. Alacsony igénybevétel idején, például éjszaka, az elvezetés mértéke csökken, és a rendszer egyidejűleg csökkenti a befolyó mennyiséget, így stabilan tartva a vízszintet a tartálykapacitás 30–80%-os biztonságos határértékein belül. Ez kiküszöböli a vízellátás megszakadásának kockázatát, és elkerüli a túlfolyás miatti vízpazarlást.

b. A vízfogyasztási mintázatok elemzése : A vízmérők rögzítik a napi és heti víztárolási átforgási adatokat. Az adatelemző eszközök segítségével azonosítják a vízfogyasztás ingadozásait. Ez alapot biztosít a megtisztítási folyamat rugalmas termelési kapacitásának tervezéséhez, javítja a tisztítási hatékonyságot, csökkenti a berendezések üresjárási energiafogyasztását, és növeli a rendszer üzemeltetési gazdaságosságát.

c. Pontosan észlelhetők a potenciális szivárgások : Az elméleti befolyó és lefolyó mennyiségek különbségének összevetésével a tényleges vízszint-ingadozásokkal egy szivárgási figyelmeztető modellt hoznak létre. Amikor a befolyó mennyiség folyamatosan meghaladja a lefolyó mennyiséget, de a vízszint nem emelkedik jelentősen, a rendszer azonnal hang- és fényjelzést aktivál, így a kezelőszemélyzetet a víztároló létesítmények repedéseire, csővezeték-kapcsolatok szivárgására vagy szelephibákra irányítja, végül minimalizálva a szivárgást a vezetékrendszerben.

4.3 A áramlásmérés szükségessége és az áramlásmérők alkalmazása

A víztárolás alapvető ellentmondása a kínálat és a kereslet közötti hiányosság. Az áramlásmérés kulcsfontosságú ennek az ellentmondásnak a feloldásában: anélkül, hogy valós idejű adatokat szolgáltatna az áramlásmérő, lehetetlen pontosan meghatározni a vízszint-ingadozás okát, ami a vak utántöltés vagy ellátási megszakítás kockázatához vezethet. A gyakorlatban nagy pontosságú elektromágneses áramlásmérőket használnak a vízbemenetnél, és ultrahangos áramlásmérőket a vízkimenetnél. Ezek az adatok koordinálva vannak, hogy kiegyensúlyozott kínálat-kereslet menedzsmentet érjenek el.

4.4 Fő támogató követelmények

a. Az áramlásmérőnek mélyen össze kell kapcsolódnia a folyadékszint-érzékelővel és a PLC-vezérlőrendszerrel annak érdekében, hogy az áramlási adatok és a vízszint-adatok szinkronban legyenek begyűjtve és elemzve, elkerülve így az adatelmaradásból eredő pontatlan szabályozást;

b. Olyan modellek kiválasztása szükséges, amelyek IP68 védettségi szinttel rendelkeznek, és folyamatos, 24 órás üzemre alkalmasak, megfelelőek a víztároló létesítmények nedves és folyamatos működési környezetéhez;

c. Havi rendszerességgel hozzon létre áramláskalibrációs mechanizmust, ellenőrizze a pontosságot szabványos áramlásmérő készülékek segítségével, és biztosítsa, hogy az adathiba ±1%-on belül maradjon.

(5) 5. módszer: Távvezeték-hálózat átviteli állapotának diagnosztizálása a szivárgás és az energiafogyasztás kockázatának csökkentése érdekében

5.1 Alkalmazási forgatókönyvek

Áramlásmérőket szerelnek fel a közmű vízellátó hálózat főcsöveire, a fő elágazásokra és a felhasználói bejáratokra a szinteknek megfelelően, így kialakítva egy teljes hálózatra kiterjedő áramlásfigyelő rendszert.

5.2 Segédlet Elve és Hatása

a. Szivárgás és eldugulás helyének meghatározása : A főcsővezeték-áramlásmérő figyeli a teljes áramlási sebességet, amelyet aztán összehasonlítanak és elemznek a területek menti elágazások adataival. Ha egy adott területen az áramlás hirtelen lecsökken, az jelzi a csővezeték eldugulását. A teljes áramlási sebesség és a felhasználói fogyasztás közötti nagy eltérés pedig a szivárgás területét mutatja, így alapot szolgáltat a pontos karbantartáshoz, és csökkenti a hálózat szivárgási rátáját.

b. Nyomás és áramlás együttes optimalizálása : A folyamegfigyelemmérő adatok kapcsolódnak a csőhálózat nyomásellenőrzéséhez, hogy a folyamegfigyelemre alapozva dinamikus módon beállítsák a fokozó szivattyú sebességét. A csúcsidőben a sebességet növelik a áramlás növelése és a stabil nyomás fenntartása érdekében; a csúcsidőn kívüli órákban a sebességet csökkentik az energia-megtakarítással és az energia-költségek csökkentésével kapcsolatos működés elérése érdekében.

c. A terminálmérő és a nyomonkövethetőség : A háztartási áramlásmérők pontosan rögzítik a felhasználók vízfogyasztását, így hiteles alapot biztosítanak a vízdíjak kiszámításához. Ugyanakkor, ha a felhasználó végén figyelemmel kísérjük a rendellenes áramlást, ellenkezőleg ellenőrizni tudjuk a háztartási csövek kisebb szivárgásait, hogy megvédjük a felhasználók vízjogi jogát.

5.3 Az áramlástér mérésének és alkalmazásának szükségessége

A folyamatszám ezen a csatornán a csővezeték-hálózat működési állapotának "barométere". A folyamértékeket rétegekben telepítik a fővezetékre, a főágatvezetékre és a háztartási végekre.

a. A csővezeték-hálózat állapotának nyomon követése : A fővezeték áramlásmérője figyeli a teljes szállítási áramlást, és a területeken lévő elágazások áramlásmérőinek adataival együtt elemzi az áramlás eloszlását, hogy megállapítsa, van-e csővezeték-elzáródás vagy szivárgás;

b. Nyomás és áramlás együttműködő szabályozása : Az áramlásmérő adatokat a hálózati nyomószivattyúhoz kapcsolják, hogy a szivattyú fordulatszámát az áramlási igény szerint szabályozzák. Például csúcsidőszakban a fordulatszámot növelik, hogy növeljék az áramlást, stabil nyomást tartsanak fenn, és csökkentsék az energiafogyasztást.

c. A terminálmérő és a nyomonkövethetőség : A háztartási áramlásmérők rögzítik a felhasználók vízfogyasztását, és alapot szolgáltatnak a vízdíjak kiszámításához. Ugyanakkor a felhasználói végponton jelentkező rendellenes áramlás (például hosszú ideig üresen álló ingatlan esetén folyamatos alacsony áramlás) alapján visszafelé ellenőrizhetők a háztartási csövekben keletkező kisebb szivárgások.

2. Öt fő módja annak, ahogyan az áramlásmérők segítenek a szennyvízkezelésben

A szennyvízkezelés a „környezetbarát kibocsátás és az erőforrások újrahasznosítása” célját tekinti központinak. A folyaméter lefedi a teljes folyamatot a gyűjtéstől, előkezeléstől, alapvető kezelésen át a végső kimenetig, és öt kulcsfontosságú módszerrel növeli a kezelés hatékonyságát és szabályozottságát.

(1) Módszer 6: A begyűjtött szennyvíz mennyiségének szabályozása a kezelőrendszer terhelésének csökkentése érdekében

1.1 Alkalmazási területek

A folyamérőket a szennyvízhálózat csatlakozási pontjain, az ipari szennyvízgyűjtő helyeken, valamint a felemelő szivattyúállomások bemenetein és kimenetein telepítik minden területen, hogy teljes felügyeletet biztosítsanak a szennyvízgyűjtés folyamatára.

1.2 Támogatási elv és hatás

a. Ipari szennyezőforrások ellenőrzése : Az ipari szennyvízgyűjtő helyeken az áramlásmérők online vízminőség-figyelő berendezésekkel, például COD és ammónium-nitrogén mérőkkel vannak összekapcsolva, hogy valós időben kiszámítsák a szennyezőanyag-kibocsátás teljes mennyiségét (koncentráció × áramlási sebesség). Amikor a gyűjtőhely meghaladja a gyűjtési szabványt, a lezáró szelep aktiválódik, így megakadályozva, hogy a nagy koncentrációjú szennyvíz befolyásolja a szennyvíztisztító üzem biokémiai rendszerét.

b. A kapacitástervezés alapja : Figyelje a szennyvíz beáramlását különböző területekről, beleértve a lakó-, kereskedelmi és ipari területeket, és összesítve számítsa ki a regionális szennyvíztermelést, hogy pontos adattámogatást nyújtson a szennyvíztisztító üzemek bővítéséhez, felújításához és folyamatbeállításaihoz;

c. Szivattyúállomás működésének optimalizálása : A szivattyúállomáson a be- és kifolyó víz mennyiségének pontosabb figyelésével meghatározható a szivattyúcsoport terhelése, így csúcsidőszakban automatikusan indítható a tartalék szivattyú, túlterhelésből fakadó hibák elkerülése érdekében; amikor a vízáramlás hirtelen csökken, az jelzi, hogy a csőhálózat eldugulhatott, ezért időben szervezhetők tisztítási munkálatok a szennyvíz visszafolyásának megelőzése érdekében.

1.3 A áramlásmérés szükségessége és az áramlásmérők alkalmazása

Ezen a ponton a vízáramlás mértéke a kezelőtelep kapacitástervezésének és a szennyezésforrások ellenőrzésének alapvető alapja. Áramlásmérőket szerelnek fel minden terület csatlakozási pontjain, az ipari szennyvíz-gyűjtő pontokon, valamint a felemelő szivattyúállomások bemenetein és kimenetein.

a. Kapacitáskiegyensúlyozási tervezés : Figyelni kell a lakó-, kereskedelmi és ipari szennyvíz beáramlását minden egyes területen, összesíteni kell a régió szennyvíztermelését, és adatokat biztosítani a kezelőtelep bővítéséhez és a technológiai beállításokhoz;

b. Ipari szennyezésforrások ellenőrzése : Az ipari szennyvizek beáramlását mérő áramlásmérők online vízminőség-figyeléssel kombinálva, a COD és az ammónium-nitrogén szintjének ellenőrzésével szabályozzák a cég által kibocsátott szennyvíz mennyiségét és koncentrációját. Amennyiben a határérték túllépésre kerül, lezáró szelep aktiválódik, így elkerülve a kezelőrendszer terhelését.

c. Szivattyúállomás üzemoptimalizálása : figyeli a szivattyúállomáson belüli be- és kifolyó víz mennyiségét, meghatározza a szivattyúcsoport terhelését, csúcsidőszakban indítja a tartalék szivattyút túlterheléses hibák elkerülése érdekében; amikor az áramlás hirtelen csökken, az áramlásváltozás segítségével észlelhetővé válik a vezetékrendszer eldugulása.

(2) 7. módszer: Előkezelési folyamatparaméterek szabályozása a szennyezőanyag-eltávolítási hatékonyság javítására

A szennyvíz előkezelésének célja nagyméretű szennyező anyagok, üledék stb. eltávolítása, valamint a későbbi főberendezések védelme. Az áramlásmérő segítségével a rácsos szűrőn való visszatartás, a homokleválás és a víz minőségének-mennyiségének szabályozása hatékonyabbá válik kulcsfontosságú paraméterek beállításával.

2.1 Rácsos szűrő és homokfogó alkalmazása

A folyadékmérőt a szűrő vízbemeneténél szerelik fel. Amikor a folyási sebesség több mint 20%-kal csökken, az jelzi, hogy a szűrőn maradék lerakódás történt, amely indítja az automatikus maradékeltávolító berendezést vagy a kézi tisztítási folyamatot, ezzel elkerülve a szennyvíz áradását; a homokfogó medence vízbemeneténél elhelyezett folyadékmérő a bemeneti szelep állításával szabályozza a medencében lévő vízáramlás sebességének stabil értékét, biztosítva, hogy a szervetlen részecskék, például iszap és homok teljes mértékben leülepedjenek, csökkentve ezzel a későbbi kopást a szivattyútesten.

2.2 Szabályozómedence alkalmazása

A folyadékmérőket a szabályozó tartály bemeneti és kimeneti csöveire szerelik fel. A folyadékszint-áramlás kapcsolatvezérlés révén a tartályban lévő vízszint stabil marad, így elkerülhetők a csúcsáramlások hatása a további folyamatokra; az összesített be- és kiáramló vízmennyiséget a szennyvíz képződési mintázatának elemzésére használják, alapot biztosítva a fő kezelési folyamat működtetéséhez és ütemezéséhez, biztosítva ezzel a stabil és folyamatos kezelést.

(3) 8. módszer: A biokémiai kezelés terhelése stabil, így biztosított a szennyezőanyagok lebontási hatása

A biokémiai kezelés a szennyvíz szennyezőanyagainak lebontásának központi eleme. A folyadékmérő a bemenő áramlás szabályozásával stabilitást biztosít a mikroorganizmusok növekedéséhez.

3.1 Alkalmazási területek és elvek

A hozzávezető csővezetékbe áramlásmérőt szerelnek a bemeneti áramlási sebesség szigorú szabályozása érdekében, és biztosítják a stabil hidraulikai tartózkodási időt, így a mikroorganizmusoknak elegendő idő áll rendelkezésre a szennyezőanyagok, például a COD és az ammónium-nitrogén felvételére és lebontására. Amikor az áramlási ingadozások meghaladják a megadott értéket, a szabályozótartály kimeneti szelepét kapcsolják, hogy puffereljék a terhelést, megakadályozva a sokkterhelést, amely tömeges mikrobiális elhaláshoz vezethet, és biztosítva a kezelés hatékonyságát.

3.2 Hozzáférhetőség

A szennyezőanyag-eltávolítási hatékonyság pontosan kiszámítható a befolyó és kifolyó víz áramlási adatai és a szennyezőanyag-koncentrációk alapján, így alapot nyújtva olyan paraméterek beállításához, mint a levegőztetés intenzitása és a visszavezetett iszap aránya, ezáltal optimalizálva a biokémiai tisztítási hatékonyságot.

(4) 9. módszer: Iszapkezelési folyamat irányítása a redukálás és a kártalanítás érdekében

4.1 Alkalmazási területek

Áramlásmérőket szereltek fel a iszapsűrítő tartályon, a dehidratáló berendezés bemenetén és a visszatérő szűrlet csövön, hogy lefedjék az iszap "sűrítés-dehidratálás-szűrlet visszavezetés" teljes folyamatának figyelését.

4.2 Segítségnyújtás elve és hatása

a. Javított kezelési hatékonyság : Figyeli a sűrítőtartály bemeneti áramlási sebességét, és szabályozza a sűrítési időt annak biztosítása érdekében, hogy az iszap nedvességtartalma elérje az ideális hatást; az áramlásmérő a dehidratáló berendezés bemeneténél pontosan szabályozza a betáplálási sebességet, így elkerülhető a túlterhelés miatti elégtelen dehidratálás vagy a hiányos betáplálás okozta berendezési tétlenség és pazarlás;

b. Szűrlet visszavezetésének egyensúlya : A magas koncentrációjú szűrlet, amely az iszap dehidratálása során keletkezik, vissza kell vezetni az előkezelési fázisba újrafeldolgozás céljából. Az áramlásmérő figyeli a visszavezetési áramlási sebességet, és a rendszer előkezelési kapacitásán belül tartja azt, hogy ne befolyásolja a szabályozó tartály vízminőségét;

c. Pontos termelés kalkuláció : A térfogatáram és a szennyvíziszap-koncentráció adatainak átalakításával az iszapmennyiség valós időben rögzítésre kerül, így adattámogatást nyújtva a komposztálás, égetés vagy hulladéklerakás, valamint a károsanyag-mentes iszapkezelés lehetőségeinek optimalizálásához.

Függvény : Eltávolítja a nyomokban jelen lévő szennyező anyagokat és lebegő szilárd anyagokat, hogy a víz minősége megfeleljen az újrahasznosított vízre vonatkozó előírásoknak és a szennyvíz-visszanyerési projektek tervezési szabványainak, majd zöldterületek öntözésére, ipari hűtésre, útmosásra stb. lehessen használni.

Fő Követelmények : A membránmodulnak szabályoznia kell a vízáramot és a nyomást a membránszennyeződés elkerülése érdekében; az aktívszén rendszeresen történő cseréje szükséges a megfelelő adszorpciós hatás biztosításához.

Átfolyásmérő alkalmazása : Telepítsen nagy pontosságú áramlásmérőt a membránmodul vízbemeneti csövére a vízbemeneti áramlás állandó szinten tartásához, és így elkerülheti a membránkárosodást, amelyet az áramlási ingadozások okozhatnak; rögzítse a mélytisztításból származó vízkimenetet, számítsa ki az újrahasznosított víz felhasználási arányát, és optimalizálja az újrahasznosított víz elosztási tervét.

(5) 10. módszer: Kibocsátási és visszanyert vízáramlás nyilvántartása a megfelelőség és az erőforrás-felhasználás biztosítása érdekében

5.1 Alkalmazási forgatókönyvek

Áramlásmérőket telepítenek a szennyvíz kifolyási pontjára, az újrahasznosított víz továbbítására szolgáló főcsővezetékre és a felhasználói végpontra, hogy megvalósuljon a kimenő termék teljes körű figyelése és nyilvántartása.

5.2 Segédlet Elve és Hatása

a. Környezeti megfelelőségi figyelés : Az elvezető nyílásoknál olyan elektromágneses áramlásmérőket és egyéb berendezéseket telepítenek, amelyek megfelelnek a környezetvédelmi tanúsítási előírásoknak, és valós időben rögzítik az elvezetett mennyiséget. Ezek az adatok majd összekapcsolódnak az online vízminőség-figyelési információkkal, hogy teljes elvezetési jelentést hozzanak létre, amelyet pontosan bejelentenek a környezetvédelmi hatóságnak annak érdekében, hogy az elvezetések megfeleljenek a szennyvíztisztítókra vonatkozó szennyezőanyag-kibocsátási előírásoknak.

b. Hatékony szennyvíz újrahasznosítása : Az újrahasznosított víz főelosztóinak áramlásmérői rögzítik a teljes kiszállított mennyiséget. A zöldövezeti öntözés, ipari hűtés és egyéb alkalmazások fogyasztói oldali áramlásmérőinek adataival együtt ez lehetővé teszi a vízelosztás optimalizálását, a magas igényű felhasználók elsőbbségi kiszolgálását, és javítja az újrahasznosított víz kihasználtságát.

c. Rendszerhatékonyság kiszámítása az összes felvett víz mennyiségének összehasonlítása az elvezetett/visszanyert víz mennyiségével lehetővé teszi a kezelési folyamat során keletkező vízveszteség kiszámítását, így alapot szolgáltatva a folyamat során történő víztakarékossági módosításokhoz és az erőforrás-kihasználtság hatékonyságának javításához.

5.3 Az áramlástér mérésének és alkalmazásának szükségessége

Ezen az ágon a térfogatáramlás a környezeti elszámolás és az erőforrás-kihasználás kulcsadata. A térfogatmérőt az elvezető nyílásnál, a visszanyert víz szállító fővezetékén és a felhasználói végponton helyezték el.

a. Környezeti megfelelőségi figyelés : GTRF50 elektromágneses áramlásmérők amelyek megfelelnek a környezetvédelmi tanúsítási előírásoknak, az elvezető nyílásoknál vannak felszerelve, hogy valós időben rögzítsék az elvezetett mennyiséget. Ezek összekapcsolódnak az online vízminőség-figyelési adatokkal, így előállítható a teljes elvezetett mennyiségről szóló jelentés, amelyet a környezetvédelmi hatóságnak be kell nyújtani.

b. A visszanyert víz tervezése és irányítása a visszanyert víz fővezetékén lévő áramlásmérő figyeli a teljes szállított mennyiséget, és az egyes felhasználói pontokon mért áramlásmérő-adatok alapján optimalizálják az elosztási tervet;

c. Működési hatékonyság kiszámítása : A bevezetett víz teljes mennyiségének összehasonlításával a kifolyó/újrafelhasznált víz mennyiségével kiszámíthatók a kezelési folyamat veszteségei, és optimalizálható a folyamat víztakarékos hatása.

Áramlásmérő alkalmazásának alapvető garanciapontjai

Az áramlásmérők hatékony alkalmazása víz- és szennyvízkezelő rendszerekben három kulcsfontosságú feltételt igényel: pontos kiválasztás, rendszerösszekapcsolás és rendszeres karbantartás.

a. Kiválaszthatja a JUJEA gyártó áramlásmérőjének kiválasztási táblázatát a vízminőségi jellemzők szerint, például ivóvízhez a GTUL30 ultrahangos áramlásmérőt , amely alacsony zavarosságú vízhez alkalmas, valamint a GTRF50 elektromágneses áramlásmérőt szennyvízhez, amely alkalmas az akadályozó felfüggesztett anyagok ellen;

b. Mélyen összekapcsolódik a PLC-vezérlőrendszerrel és a vízminőség-figyelő berendezésekkel, hogy valós idejű adatmegosztást és automatikus vezérlést érjen el;

c. Hozzon létre rendszeres kalibrálási és karbantartási mechanizmust a hosszú távú pontos és megbízható áramlási adatok biztosítása érdekében. A tudományos alkalmazás révén az áramlásmérők teljes mértékben kihasználhatják a „felügyelet, irányítás, korai figyelmeztetés és elszámolás” négy alapvető értékét, megalapozott támogatást nyújtva a víz- és szennyvíztisztító rendszerek biztonságos, hatékony és előírásoknak megfelelő működéséhez.