Hogyan válasszunk gázáramlásmérőt: Komplex útmutató

A gázáramlásmérők ipari, laboratóriumi és környezetvédelmi területeken gyakran használt mérőeszközök a gázáramlás figyelésére és szabályozására. A megfelelő áramlásmérő kiválasztása nemcsak növeli a mérés pontosságát, hanem optimalizálja a rendszer teljesítményét és csökkenti a költségeket. Ez a cikk részletesen ismerteti a gázáramlásmérő kiválasztásának legfontosabb szempontjait, hogy segítsen a legjobb döntés meghozatalában.
1. Mérési igények tisztázása
Mielőtt kiválasztaná a gázáramlási mérőt, először tisztáznia kell az adott alkalmazási követelményeket, beleértve:
Mérési közeg: Levegőről, földgázról, nitrogénről, oxigénről vagy korrozív gázokról (például klór és ammónia) van-e szó? A különböző gázok eltérő igényeket támasztanak a mérő anyagával és kialakításával szemben.
Áramlási tartomány: Mik a minimális és maximális áramlási sebességek? Az áramlásmérő tartományának le kell fednie a tényleges használati tartományt.
Üzemi környezet: Milyenek az adott környezeti feltételek, például hőmérséklet, nyomás, páratartalom stb.? Extrém környezet esetén különleges védelem szükséges lehet.
Mérési pontosság: Szükség van magas pontosságú mérésre? Különböző alkalmazásoknak eltérő pontossági igényeik vannak. Például laboratóriumokban általában ±1%-on belüli pontosság szükséges, míg ipari folyamatvezérlés esetén akár ±5% is elfogadható.
2. Válassza ki a megfelelő típusú áramlásmérőt
Számosféle gázáramlásmérő létezik, mindegyik más-más forgatókönyvekre alkalmas:
(1) Differenciális nyomású áramlásmérő (például orifice áramlásmérő, Venturi-cső)
Elv: A térfogatáram kiszámítása a gáz szűkítőegységen való áthaladása előtti és utáni nyomáskülönbség mérésével történik.
Előnyök: Egyszerű szerkezet, alacsony költség, alkalmas magas nyomású és hőmérsékletű környezetre.
Hátrányok: Nagy nyomásveszteség, a pontosságot az installációs körülmények befolyásolják.
(2) Hőtani tömegáram-mérő
Elv: A hőterjedés elvére alapul, a gázzal elszállított hő mérésével határozza meg a tömegáramot.
Előnyök: Közvetlenül méri a tömegáramot, nem befolyásolja a hőmérséklet és a nyomás, alkalmas kis áramlás mérésére.
Hátrányok: Nem alkalmas nagy áramlásra vagy szennyeződéseket tartalmazó gázra.
(3) Turbina áramlásmérő
Elv: A gáz meghajtja a turbinát, annak forgási sebessége arányos az áramlással.
Előnyök: Magas pontosság, gyors válasz, alkalmas tiszta gázra.
Hátrányok: A csapágyak kopása könnyen előfordulhat, nem alkalmas poros vagy korrozív gázra.
(4) Ultrahangos áramlásmérő
Elv: Az áramlási sebességet a gázban terjedő ultrahanghullámok különböző terjedési idejének különbsége alapján számítja ki.
Előnyök: Nincs nyomásveszteség, alkalmas nagy átmérőjű csövek és magas áramlás mérésére.
Hátrányok: Magas költség, az elhelyezkedés helyével szemben támasztott igények.
(5) Kavargó áramlásmérő
Elv: Az áramlási sebességet a gáz egy tompa test mellett való elhaladásakor keletkező örvényfrekvencia érzékelése alapján számítja ki.
Előnyök: Robusztus szerkezet, alkalmas közepes és magas áramlás mérésére.
Hátrányok: Érzékeny a rezgésekre, csökkent pontosság alacsony áramlási sebességnél.
3. Figyelembe venni a telepítési feltételeket
A térfogatáram-mérő telepítési módja közvetlenül befolyásolja a mérés pontosságát és az élettartamot. Kérjük, figyeljen a következőkre:
Csővezeték mérete: A térfogatáram-mérő átmérőjének meg kell egyeznie a csővezetékével, hogy elkerülje a áramlási állapot romlását az átmérő szűkítése vagy bővítése miatt.
Egyenes csőszakasz követelményei: Egyes térfogatáram-mérők (például örvényszerűek és differenciális nyomásúak) esetében szükséges a megfelelő hosszúságú előtti és utáni egyenes csőszakasz a stabil áramlási tér biztosításához.
Telepítési irány: Egyes térfogatáram-mérők (például hőmérséklet alapúak) esetében előírás a telepítési irány, vízszintesen vagy függőlegesen kell telepíteni.
4. Anyag és védettségi fokozat
A gázzal érintkező alkatrészek anyaga: A korrozív gázokhoz ellenálló anyagokra, például rozsdamentes acél, Hastelloy vagy PTFE bevonat szükséges.
Védettségi fokozat (IP): Kültéri vagy nedves környezet esetén legalább IP65-ös védettségi fokozatú készüléket válasszon.
Robsúlytűrő követelmények: Robsúlytűrő tanúsítvánnyal rendelkező áramlásmérőket kell választani robbanásveszélyes környezetben (például petrokémiai ipar).
5. Jelkimenet és kommunikációs protokoll
Válassza ki a megfelelő kimeneti módot a vezérlőrendszer követelményeinek megfelelően:
Analog jel: 4-20 mA, 0-10 V stb., alkalmas hagyományos PLC rendszerekhez.
Digitális jel: RS485, HART stb., kényelmes távoli felügyelethez és adatgyűjtéshez.
6. Karbantartás és kalibráció
Karbantartási költség: A turbina- és mechanikus áramlásmérők rendszeres kenést vagy csapágycserét igényelnek, míg az ultrahangos és termikus áramlásmérők szinte karbantartásmentesek.
Kalibrálási ciklus: Magas pontosságú alkalmazások esetén szükséges a rendszeres kalibrálás, ezért olyan modelleket kell választani, amelyek támogatják a helyszíni kalibrálást vagy könnyen szétszedhetők és ellenőrizhetők.
7. Költségvetés és gazdaságosság
A műszaki követelmények teljesülése érdekében meg kell fontolni a kezdeti beszerzési és hosszú távú üzemeltetési költségeket:
Differenciális nyomású vagy örvényszámlálókat lehet kiválasztani alacsony költségvetés esetén.
Nagy pontosságú méréshez termikus vagy ultrahangos áramlásmérők is választhatók. Bár a kezdeti beruházás magas, a hosszú távú karbantartási költségek alacsonyabbak.
Összefoglaló
Gázáramlásmérő kiválasztásakor figyelembe kell venni a mérendő közeg, áramlási tartomány, pontosság, telepítési feltételek, anyag, kimeneti mód és költségvetés tényezőket. A különböző típusú áramlásmérőknek megvannak az előnyeik és hátrányaik, így a választást a konkrét alkalmazási helyzetnek megfelelően kell meghozni. A tudományos választással biztosítható, hogy az áramlásmérő hosszú távon stabilan működjön, növelve a termelési hatékonyságot és csökkentve az üzemeltetési költségeket.

jujea a folyamatautomatizálási megoldásokra történő elköteleződést ww.jujea-tech.com